Ahhoz, hogy az átkok hatásmechanizmusát megértsük, szükség van
annak megértésére, hogy maga a mágia hogyan mûködik - ezt
viszont csak akkor láthatjuk át mélységében, ha elfogadjuk az
alapvetõ hermészi törvényt: "Amint fent, úgy lent", konkrétan abban
az értelmében, hogy a Teremtésben minden, és minden más közt
valamiféle, a fizikain túli, misztikus összefüggés van. Amennyiben
ezen axiómát nem fogadjuk el, akkor a mágia, mint a valóság
meghajlításának tudománya és mûvészete, értelmezhetetlenné,
elfogadhatatlanná válik.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a mágia végzésének legfõbb
korlátja mindig maga az emberi tudat. A legkülönbözõbb módokat
találjuk ki, mellyel saját mágiánkat gyengítjük, hatástalanítjuk,
onnantól, hogy "a szüleim azt mondták, hogy mágia csak a mesékben létezik", a "templomban
azt mondták, hogy a mágia a sátán mûve, ezért most biztos a pokolra kerülök" -ön keresztül
egészen odáig, hogy "biztos nem tudom megcsinálni, hiszen ehhez én nem vagyok elég jó". A
tudatunk elszigeteli magát a Misztikus Kapcsolattól, és belesûllyed az Én-ség megélésébe.
Nem így a tudatalattink, mely kapcsolatban áll számos ú.n. egregorral (közös tudatalatti).
Minden gondolatkörnek saját egregorja van - azoknak, akik ugyanabban az országban élnek, az
azonos vallásúaknak, azoknak, akikkel egy szobában ülünk, stb. - és ezeken keresztül, mivel
megvalósul a Misztikus Egyesülés a Mindennel, a valóság meghajlítható. A cél mindig az, hogy
tudatunk "közölje kívánságát" tudatalattinkkal. Íly módon létrejön a mágikus hatás.
A következõ megértendõ pont a Karma fogalma. Kétezer év kereszténység nem múlt el
nyomtalanul, így sokan a Büntetõ és Jutalmazó Istent behelyettesítették gondolkodásukban a
"Karma" szóra, pedig semmi nem állhat távolabb a valóságtól. A Karma annyit tesz: visszahatás.
Ez is, nem több. Mindennel, amit teszek, hatok a világra, a világ pedig visszahat rám. Ha
beleverem a fejemet a falba, az fájni fog nekem - de nem azért, mert a fal megbüntetett.
Nézzük, milyen módon hat ez az elv a mágiában. Amennyiben én megátkozok valakit, ezen
energiák hatnak át engem. A rosszindulat elõször engem kezd el emészteni, hiszen én tudatosan
csinálom. A kívánság elér a tudatalattimhoz, melyet szintén megfertõz, eltorzít. Csak ezután
indul útjára az egregorokon keresztül. Lehet, hogy a kívánt hatás létrejön a célszemélyen, lehet,
hogy nem, de saját magamon garantáltan megjelenik.
Lássunk egy másik példát. Tegyük fel, gyógyítok valakit. Ezek az energiák hatják át az aurámat,
ez az információ jut el a tudatalattimhoz. A kívánságom ismét rajtam fogan meg elõször -
gyorsabban fogok gyógyulni, nehezebben kapok el betegségeket.Ezen példákon keresztül érthetõ meg leginkább azon talmudi történet, mikor egy idegen
felkereste a türelmérõl híres Hillel rabbit, és azt mondta neki:
-Áttérek a zsidó hitre, ha el mondod nekem a szent könyveitek lényegét annyi idõ alatt, amíg
fél lábon tudok állni.
Rabbi Hillel gondolkodott egy kicsit, majd így szólt:
-Ne tedd mással, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek. Ez a lényeg, az összes többi csak
kommentár.
A Hármas Törvény a Wiccára jellemzõ egyedül. Mi azt mondjuk, minden, amit teszünk,
háromszor száll vissza ránk. Ez logikátlan lenne az elõbbiek fényében, ha nem vennénk
figyelembe, hogy itt a hármas szám szimbolikus. Amit én mással teszek, annak csak a fizikai
eredményét látom, az ami velem történik, viszont rajtam érzelmileg és tudatilag is kiütközik.
Fizikai-asztrál-mentál. Ilyen egyszerû az egész.
Cikkemet egy figyelmeztetéssel fejezném be. A visszahatás nem elkerülhetõ. Sokan áltatják
magukat azzal, hogy márpedig õk ki tudják védeni, de ez lehetetlen. Természetesen nem
feltétlenül azonnal történik meg, továbbá vannak technikák, amivel ideiglenesen "fel lehet
függeszteni" - de ha van hatás, akkor lesz visszahatás.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
