Mi a mágia? Felejtsük el az összes megtévesztő

kijelentést és sztereotipiákon alapuló feltételezést,

melyeket a félelmek és a tudatlanság szülnek, és

közelitsük meg a kérdést nyitott hozzáállással.

Feltehetőleg ki fog derülni számunkra, hogy

egyáltalán nem arról van szó, amit a fejünkbe

vertek erről. A mágia úgy definiálható, mint

„annak művészete és tudománya, hogy hogyan

tudunk változásokat okozni az akarattal

összhangban”, egyszerűbben megfogalmazva tehát

a vágyott dolog bekövetkeztét elősegitő művelet;

vagy, mivel az „energia változásra hajlamos”, én

inkább azt a definiciót használnám, hogy „a mágia tudatos fejlődés energia irányitása által”.

Mindenesetre önmagában ez sem magyarázza meg a dolgot, ezért megpróbálom kifejteni ezeket

a kifejezéseket a „szakzsargon” mellőzésével. A mágia célja, hogy az elmét hámba fogjuk és tudatosan tegyük sokkal befogadóbbá, igy

lehetővé téve az olyan képességek elsajátitását, mint az intuició, az inspiráció és a kreativ

képzelet, és a tudattalan hatalmát kihasználva megpróbáljuk az elmének több, mint 10%-át

kihasználni.

A mágia előfeltétele a hit a finomabb energiaformák létezésében, illetve inkább ezek

megtapasztalása. A fény spektrumának csupán egy hetedét vagyunk képesek látni, és mégis,

attól, hogy nem látjuk nagy részét, még hatással van rank, mint például a röntgensugarak, vagy

az ultraviola fény. Hasonlóképp, a mágia sem egyéb, mint sokkal finomabb, nem-fizikai

energiák fókuszálása és irányitása változás előidézésére. Természetesen mindehhez nagy

tapasztalat szükséges, és megfelelő képzés, mely fejleszti az elme, és különösen az akarat erejét.

Az oly tevékenységek, mint a meditáció, a légzéskontroll, a hang és test kontrollja, a

vizualizáció, a drámajáték, a rituálé és egyebek mind azt a célt szolgálják, hogy feljesszék

testünk és elménk, jobban mondva kiélesitsenek és egyensúlyba hozzanak minket, és képessé

tegyenek arra, hogy érzékeljük és irányitsuk ezen finomabb energiákat.

Egy személy olyan erős, mint amennyire akarata az, és minél inkább egyensúlyban van és

összeszedettebb egy adott személy, annál erősebb az akarata (jegyezzük meg, feltehetőleg ez az

egyik fő indoka annak, miért szerzett olyan sok magus tapasztalatokat a tanácsadás és/vagy a

pszichológia terén, felismerve azt az előnyt, melyet ezen folyamatok biztositani tudnak mind

megtanulásuk, mint gyakorlásuk során).

A mágia gyakorlása hajlamos egyfajta feltétlen mechanizmussá válni, hiszen minél többetgyakoroljuk, annál többet változunk, és közben elillannak a társadalom által felépitett

szokásaink, beidegződéseink, bűntudatunk és komplexusaink is. Ezek elengedése energiát

szabadit fel a pszichében, és ettől az adott személy erősödik.

A mágia fizikaibb megközelitése, például a jóga, a

különféle testgyakorlatok, a tánc és a masszázs

szintén segitenek feloldani azt a feszültséget, mely

szinte páncélként mereviti meg a testet. Ezen

feszültség elengedése feloldja az energia blokkjait,

melyek egyébként káros hatással lennének a

hatákonyságra, és betegséget okozhatnak.

A mágia és számos, vallási út közötti fő különbség

feltehetőleg abban rejlik, hogy a spirituális

növekedést tekintve a mágia útja sokkal

dinamikusabb, és a hangsúlyt a változásokra

irányuló munkára helyezi. A mágiában nincsenek

guruk, csak tanulótársak, számos különféle

nézőponttal és tapasztalattal. Egymástól tanulunk,

mint az élet más területein is.

A mágia általában sok szimbólummal dolgozik,

mivel ez a nyelve a tudattalannal, és félelmetes hatalommal bir. A szimbólumoknak számos

funkciója lehet, ezek közül az egyik, hogy a mágiában alkalmazva őket képesek teljesen a feje

tetejére állitani az egót és az érzékelési mechanizmusokat, s igy lehetővé teszik számunkra, hogy

sokkal magasabbrendű igazságokat ismerjünk fel, vagy tapasztaljunk meg közvetlen felfedések

útján. Bár esetleg nem vagyunk képesek tökéletesen megmagyarázni, hogyan működnek a

szimbólumok, tapasztalatból tudjuk, hogy bizonyos szimbólumok bizonyos fajta energiákkal

harmonizálnak.

Például egy magus mondhatja azt nekünk, hogy ha vonzani akarjuk a szerelmet, viseljünk

zöldet, használjunk rózsa parfümöt, hordjunk réz karkötőt vagy nyakláncot, stb. Mindezek a

Vénuszhoz kapcsolódnak, aki a szerelem istennője, s igy máris meglátjuk mindebben a

szimpatetikus mágia alapelvét – úgy okozzuk valaminek a bekövetkeztét, hogy olyan elemekkel

dolgozunk, melyek e konkrét dologhoz kapcsolódnak. Ha egy bizonyos fajta energiához kötődő

szimbólumokkal dolgozunk, azok, úgy tűnik, vonzani fogják azt a fajta energiát.

Itt azért óvatosan megemliteném, hogy a mágiát gyakran úgy tekintik, mint valamiféle titkos

hatalmat, melyet gyakran megpróbálnak helytelen célokra használni, ez a “szexet, hatalmat és

sok pénzt akarok” szindróma. Semmi rossz nincs ezekkel a dolgokkal önmagukban, de ha mágiát

végzünk, hamar rá fogunk jönni, hogy azt fogjuk kapni, amire szükségünk van, és nem pedig

feltétlenül azt, amit akarunk kapni.

Amikor mágiát végzünk, általában olyan technikákat alkalmazunk, melyek megváltoztatják a

tudatállapotot és energiát halmoznak fel, majd ezt az energiát a kivánt eredmény elérésére

irányitják. Az a csatorna, melyet az energia használ, miköyben megváltozott tudatállapotunk

irányitja, nem feltétlenül ugyanaz, mint amit mindennapi tudatállapotunk ismer. Igen, a mágiaképes arra, hogy hatalmat adjon, de ez az önmagunk feletti, nem pedig a mások feletti hatalom.

Azért fontos ez a hatalom, mert fejlődünk általa, és pozitiv változásokat leszünk képesek

előidézni.

Ismétlem, ez nem azt jelenti, hogy rossz lenne a mágiát arra használni, hogy fizikai előnyökre

tegyünk szert, semmi rossz nincs abban, ha elvégzünk egy rituálét azért, hogy állást kapjunk,

ugyanakkor ha arra használjuk, hogy az ágyunkba csalogassunk valakit, az lehet rossz. A

mágiának a szándék a lényege, és ha az a szándékod, hogy munkát kapj, ezzel nem okozol más

embereknek kárt, mig ha arra akarsz rávenni valaki mast, hogy olyasmit tegyen, amit önmagától

nem tenne meg, akkor sérül az akarata, kárt okozol.

Ha azért végeztünk egy rituálét, hogy bevonzzuk a

szerelmet anélkül, hogy megneveznénk egy bizonyos

személyt, azzal a céllal, hogy megnyissunk magunkat a

lehetőségnek, hogy találkozzunk valakivel, és ebből

szerelem születhessen, s közben sokkal vonzóbbnak és

magabiztosabbnak érezzük magunkat, mint korábban,

akkor nem okozunk kart, ellenkezőleg, kreativ, pozitiv

változást idézünk elő.

A mágia elkötelezettségekkel jár önmagunk számára,

eltökéltséget, kitartást, erőt igényel, nyitottságot a

változások felé és rugalmasságot, az élet (és önmagunk)

szeretetét, és a vágyat, hogy fejlődjünk, és kiteljesitsük

képességeinket. Meglehet, hogy már rendelkezünk

mindezen tulajdonságokkal, és anélkül tesszük

mindezt, hogy mágiának neveznénk – a mágia nem

cimkék kérdése, és azok, akik mégis igy gondolkodnak

és beszélnek, mintha az lenne, sajnos sok más ember

kedvét elveszik tőle. A mágia arról szól, hogy

megismerjük az univerzumban mozgó energiákat, és

megtanulunk harmóniában dolgozni velük, hogy

pozitiv változásokat idézzünk elő mind magunkban,

mind környezetünkben...

A mágikus képzés és tapasztalat felébreszti a tudatalatti energiáit, s igy nem csoda, ha a

szimbólumok közben egyre fontosabbá válnak, miközben fejlődünk, és nemcsak felfedezzük az

álmok és a tudattalan nyelvét, de az univerzum egy sokkal rugalmasabb érzékelését sajátitjuk el.

Ahhoz, hogy spirituálisan fejlődjünk, létfontosságú, hogy rugalmasak maradjunk és nem váljunk

a dogmák rabjává, legyünk nyitottak a tapasztalatokra, és ne féljünk megkérdőjelezni saját

ideáinkat és hitünket e tapasztalatok eredményeképp.

A mágia fájdalmas tapasztalat lehet. Nem könnyű mindig megtartani az őszinte, kritikus

megközelitést. Az is okozhat nehézségeket, hogy néha olyan energiákkal kell dolgoznunk,

melyek kibillenthetnek egyensúlyunkból. A legfontosabb ezekben az esetekben, hogy mindig

maradjunk őszinték, és ragaszkodjunk ehhez. Senki sem mondta, hogy a mágia útja könnyű! Rengeteg gyakorlást, kemény munkát és fájdalmat igényel, de jutalma a spirituális és szellemi

növekedés, az élet örömének és a feltétel nélküli szeretet szépségének megtapasztalása. A

határokon túl nincsenek határok!