Minden rituáléban és liturgiában fontos szerepet tölt be a mágikus szöveg. Amennyiben
valamely õsi nyelven van, még jobb. Sajnos bizonyos esetekben olyan mértékben torzul a
szöveg, hogy értelmezhetetlenné válik. Ilyen például az Eko eko mondóka is:
Eko eko Azarak
Eko eko Zamilak
Eko eko Aradia
Eko eko Cernunnos
Amit minden wicca azonnal kiszúr: az utolsó két sor végén az
istenpár van (egyes tradíciók Pán-t teszik az utolsó elõtti,
Diannát pedig az utolsó sorba). Egyesek szerintaz eko héber -
arab - szaharai (sic!) nyelvre vezethetõ vissza. Ez nem
valószínû, inkább a baszk nyelveb érdemes keresni a gyökerét -
jelentése: jöjj, gyere (a modern baszkban inkább valami
"gyerünk" - szerû sürgetés).
Azarak és Zamilak (egyes verziókban Zomelak, Zimelak,
Zomilak, stb.) elméletileg "sötét angyalok", elõbbi a víz, utóbbi
a tûz elemhez kapcsolódik. Állítólag héber kabbalista eredetre
vezethetõ vissza, én ezt kétlem, inkább modern nyugati
kabbalára hajaz.
Cernunnos "leánykori nevén" Karellyos volt, Gardner Book of Shadows-ának régebbi
átirataiban még ezen a néven találkozhatunk vele, az Alexandriánusok változtatták Cerunnosra,
majd az Eklektikus Wicca hozta összefüggésbe Cernunnossal, a kelta agancsos istennel, aki
egyedül Nautes oltárján jelenik meg (jelenleg ez egy párizsi múzeumban található), de több
hasonló kép is van, melyek feltehetõleg õt ábrázolják (pl. a Gundestrup üst).
Aradia a toscanai boszorkányságban jelenik meg, legendáját Charles Godfrey Leland örökítette
meg az Aradia or the Gospel of the Witches címû könyvében. Gardner gyakran hivatkozott erre
a mûre, ezért a Wiccák kedvelt istennõje.
A Bagabi mondóka
Bagabi laca bachabe
Lamach cahi achababe
Karelyos!
Lmaca lamac bachalyos
Cabahagi sabalyos
Baryolas!
Lagoz atha cabyolas
Samahac atha famyolas
Hurrahya!
Ennek a versikének jelentése szintén a múlt homályába vész. Bizonyos részei a héber nyelvhez
hasonlítanak, nagyjából úgy, ahogy egy pörkölt hasonlít a disznóra, más szavak inkább görög
eredetûnek tûnnek.
Másik átirata:
Bazabi lacha bachabe
Lamac cahi achababe
Karrellyos
Lamac lamac Bachalyas
cabahagy sabalyos
Baryolos
Lagoz atha cabyolas
Samahac atha famolas
Hurrahya!
Mindenféle tudományos igény nélkül feltételeztem, hogy
bizonyos részek héber eredetûek, és megkíséreltem megfelelõ
szavakat keresni ebbõl a nyelvbõl. Az eredmény
elgondolkodtató, de mindenkit óva intenék attól, hogy valóban
héber eredetet tulajdonítson a szövegnek.
Bagabi - begavi - a "gavi", "gyûjteni" szóból származhat.
Laca - lecha - neked (hímnemben)
Bachabe - behabe - be a belûlre
Lamac - lamat - láng, lobbanás
Cahi - Ki - mert
Achababe - achava, ve - szeretet, és
Karellyos - Cernunnos
Lamac, lamac - láng, láng
Bachalyas - feltehetõleg Bacchusnak a...
A továbbiak értelmezhetetlenek, bár a Lagoz-ról eszünkbe juthat a Laguz rúna, az Ata pedig
héberül azt jelenti: "Te". A "Samahac" esetleg lehet "Sema haze", "halld ezt". A famyolasból a
famulusra, familiárisra lehet asszociálni, amit talán "ismerõ"-nek is lehetne fordítani... Pusztán
szórakozásból megkíséreltem egy mûfordítást, a halandzsa szöveget "érzésbõl" pótoltam. Ez csak
és kizárólag arra jó, hogy valamiféle fogalmunk legyen a mondóka értelmérõl, és ne üres
szavakat kántáljunk.
Belülre gyûjtjük néked
A lángot, szeretet és
Karelyos!
Bacchus lángja, lobbanása
Holdnak fényes áradása
Baryolas!
Víz vagy te, a segítõnk,
Halld, te vagy az ismerõnk
Hurrahya!
Az eko eko és a bagabi chantot néha együtt is szokták használni, Gardnernél például
Samhainkor, az alexandriánus Book of Shadowsban pedig mint az "Õsi hívás" jelenik meg.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
