Sokan tudják, hogy a Wiccák teliholdünnepeket tartanak, de kevesen gondolnak bele, hogy ezen

holdünnepeknek ugyanúgy időszaki jellegzetességei vannak, mint a Sabbatoknak. A nyolcvanas években

Peter Larkworthy írt cikket a holdakról és azok ősi neveiről, s ezen cikk alapján hozta lérte Merlin

Sythove a holdnaptár oly sokak által jelenleg használt verzióját. Magyar nyelven azonban még nem

jelent meg összefoglalás erről a rendszerről.

Kérjük az olvasót, ne feledje, az elnevezések ősiek. A természetközeli ember életének kihívásait,

eseményeit idézi egy olyan korból, mikor a hideg ellen a kandallóban lángoló fatuskók adtak csak

védelmet; mikor a természet ajándékai, a termés és az állatok biztosították a megélhetést a tél során. Azt

is kihangsúlyoznánk, hogy hold aktuális elnevezéséhez kapcsolódó hónap csak nagyjából stimmel. Ennek

szellemében íme hát az évkör a Hold szempontjából:

Január: Hóhold (Snow Moon) ideje. A hó határoz meg ilyenkor szinte mindent -

ha túl sok van belőle, nem tudunk kimozdulni, ha kevés, a földben rejtező

növények, magvak elfagyhatnak, elpusztulhatnak.

Február 1 Imbolc, a télűzés ünnepe.

Február: Halálhold (Death Moon). Az élelem nagy része elfogyott. Az éhezés és a

hideg következtében először a gyengék, majd sorban az erősebbek is feladják a

küzdelmet, ha nem jön a megváltó meleg idő.

Március: Ébredőhold (Awakening Moon). Hirtelen

világosabbak lesznek a reggelek, a meleg szinte egyik

napról a másikra köszönt be. A természet ennek hatására

ébredezni kezd.

Március 21 Ostara, a tojások és nyulak tavaszünnepe.

Április: Fűhold (Grass Moon). A kizöldült fű friss táplálék az álatoknak. A tavasz

mindent áthat.

Május 1 Beltane, a szerelem, a párválasztás ünnepe.

Május: Vetéshold (Planting Moon, eredetileg Corn

Planting Moon). A zöldségeket, a gabonát vetjük el május

elején.

Június: Rózsahold (Rose Moon) a szerelem, a mély

kapcsolatok időszaka.

Június 21 Litha, a Tűz, a leghosszabb nap ünnepe. Július: Villámhold (Lightning Moon). Ezen időszakban gyakorta tapasztalhatók

elektromos viharok. A zúzódás-színű felhőkben felvillanó villámok és a

mennydörgés az istenek harcához hasonlatos. .

Augusztus 1 Lughnasad, az aratás, az új kenyér ünnepe.

Augusztus: Aratáshold (Harvest Moon). A gabona után a

szőlő az alma, az őszi gyümölcsök betakarítása jön. A

lekvárok, befőttek a vitamint, a bor és pálinka a meleget és jókedvet biztosítja

majd a télen.

Szeptember: Vadászhold (Hunters' Moon). A készletek vadhússal egészülnek ki,

a szarvasbőgés ideje ez.

Szeptember 21 Mabon, az őszi napforduló és a bor ünnepe.

Október: Vérhold (Blood Moon). Közelítünk az év

végéhez. Samhain nevének feltehetőleg köze van a

“slacht”, “slaughter” szavakhoz . Ilyenkor vágják le azon állatokat, amelyek nem a

szaporulathoz kellenek, s ezek halála biztosítja, hogy az élők élhessenek télen.

November 1 Samhain, az Újév ünnepe, mikor a világok kapui megnyílnak.

November: Fahold (Tree Moon). A legfontosabb változás,

hogy az elsárgult falevelek lehullanak, ilyenkor gyűjt tüzifát a természeti nép.

December: Hosszú Éj Holdja (Long Night Moon). Litha

közelében járunk, ezen szent éjszakán van velünk

leghosszabb ideig Úrnőnk.

December 21 Yule, a leghosszabb éj, az Újjászülető Fény

Ígéretének ünnepe.

Különleges szerepet kap az évkörben Jéghold (Ice Moon).

Ha december és január során összesen három telihold van, a középső Jéghold.

Legutóbb 2009 december 31-én volt, legközelebb idén december 24-én lesz

Jéghold.